Minden jog fenn tartva! © Készítette pincehangstúdió
Házi tej, aminek nincsen mellékíze
A tej ízét legfőképpen a takarmány befolyásolja, amit a a teheneknek adunk.Náluk a tehenek nem kapnak alacsony minőségű import takarmányt, hanem - a fehérje kiegészítőnek alkalmazott repce kivételével - mindent mi maguk termelünk meg az állatok számára.
Így a tejnek nincs mellékíze, csak egyszerűen tej íze, akárcsak a boltban vásárolt dobozos fajtának. Viszont észrevehetően teltebb, s nem kelt híg, vizes hatást, mint egyes dobozos rokonai.Ezenkívül benne vannak mindazok a vitaminok és a szervezet számára hasznos egyéb ásványi anyagok, melyeknek már csak töredéke lelhető fel a pasztörizált és UHT-tejekben.
A tej és a belőle készült tejtermékek főleg a fejlődő szervezet szempontjából döntő fontosságúak. A tehéntej zsírjában találhatók azok a kis szénatomszámú zsírok, amelyek növekedési faktort tartalmaznak, ezért gyerekeknek a minél magasabb zsírtartalmú (3,6/2,8%) tej fogyasztása javasolt, minél nagyobb mennyiségben. A tejben ezenkívül fehérje, tejcukor, vitaminok, víz és ásványi sók – kalcium, foszfor, magnézium, cink, vas, fluor – találhatók. Napi két deciliter tej fedezi a napi ajánlott tápanyagszükséglet jelentős hányadát.
Az erős csontváz felépítéséhez és a csonttömeg fenntartásához a megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin bevitele a fejlődő szervezet számára elengedhetetlen, hiszen a maximális csonttömeget fiatalkorban kell kialakítani. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén a kalciumszükséglet 75%-át a tej és tejtermékek fedezik. A tej kalciumtartalma csökkenti a fogzománc oldhatóságát is.
A fejlődő szervezet fehérjeigénye még relatíve nagy, és fél liter tejben több fehérje van, mint két tojásban, s csaknem annyi, mint például 10 dekagramm marhahúsban. A fehérjék a szervezet legfontosabb építőanyagait, az aminosavakat szolgáltatják, a kórokozók elleni védelmet az immunfehérjék garantálják. A tej cukortartalma gyorsan hasznosítható energiát biztosít, a tejzsír pedig hozzájárul a tej tápértékéhez. A többféle vitamin és ásványi só a sejtszintű működés zavartalanságát biztosítja, és persze a tej víztartalma révén felelős a szervezet hidratálásáért.
A tej vérnyomáscsökkentő hatással is bír, ez annak köszönhető, hogy háromszor annyi kálium található benne, mint nátrium. Figyelemreméltó még szeléntartalma, amely ugyan nem túlzottan magas, de felszívódása majdnem tökéletes, így antioxidáns tulajdonsága sem elhanyagolható.
A tej élettani hatásai
A tej ősidők óta kiemelkedően fontos tápláléka az emberiségnek. Már az időszámításunk előtti időből több kontinensen fellelhetők az erre utaló régészeti bizonyítékok, s azóta is töretlen hagyományai vannak az állattartásnak és vele párhuzamosan a tejfogyasztásnak. Elsősorban a kérődzők tejét fogyasztjuk a legkülönfélébb formában, nyersen vagy feldolgozott állapotban; jellemző azonban, hogy az élelmiszeripar fejlődésével az egyre feldolgozottabb termékek irányába tolódik el a fogyasztás. Ez azzal jár együtt, hogy a tej élettani hatásaiért felelős komponensek mind mennyiségükben, mind minőségükben megváltoznak a különböző termékekben. Bizonyos összetevők (pl. a tejzsír) mennyiségét csökkentik a feldolgozás során, másokét viszont növelik, mintegy "hozzáadott értéket" előállítva, elég, ha a kalciummal, fehérjével, vitaminokkal és/vagy ásványi anyagokkal dúsított termékekre, vagy az élő flórás savanyított tejkészítmények esetében a baktériumkultúra hozzáadására gondolunk.
A tej az ember fejlődésének minden életszakaszában olyan élettani funkciókat segíthet vagy éppenséggel gátolhat, amelyek az egészséges testi és szellemi fejlődést befolyásolhatják. Bizonyítottan kedvező élettani hatásai folytán a tejnek egészségmegőrző szerepe van, a szervezet immunrendszerét javíthatja, a táplálkozással összefüggő betegségek java részét - pl. a szív- és érrendszeri betegségeket, a magas vérnyomást, a vastagbél daganatos betegségeit, a csontritkulást vagy a fogszuvasodást - illetően pedig betegségmegelőző hatása is kimutatható.
Bizonyos állapotokban, pl. a szív- és érrendszeri betegségek kockázata vagy megléte esetén, a megítélése nem egyértelműen kedvező, mivel a nagyobb zsiradéktartalmú tejfélék rendszeres fogyasztása számottevő koleszterin- és telítettzsírsav-terhelést jelenthet a szervezet számára. Nem elhanyagolható az sem, hogy a populáció viszonylag nagy hányada különféle okok miatt nem vagy csak nehezen tolerálja a tej fogyasztását; elsősorban a laktózintoleranciára és a tejfehérjével szemben fellépő allergiára kell számítani.
A tej és a tejtermékek élettani hatásai szoros kapcsolatban vannak összetételével, amely rendkívül bonyolult fehérje-, lipid-, szénhidrátmátrixként fogható fel, a biológiailag aktív anyagok széles skáláját felvonultatva, így tápértéke messze meghaladja az energiatartalomból származó "tápláló" értéket (Gurr, 1992). A tej energiatartalma elsősorban zsiradéktartalmával függ össze (a teljes tejben 3,2-5,0%; a fölözött tejekben 1,4-2,8%, a zsírszegény tejben akár 0,1%). A tej zsiradékai közt mono-, di- és trigliceridek, foszfolipidek és szterolok egyaránt vannak. Kiváló minőségű, komplett fehérjét tartalmaz kolloidális diszperzióban, köztük immunglobulinokat is. A szénhidrátok döntő hányadát a laktóz adja. Tetemes az ásványianyag- és nyomelemtartalma, s elsősorban zsíroldékony vitaminok találhatók benne.